A Papagáj-effektus: Miért nem "hallja meg" a gyerek, amit százszor elmondasz? (És a trükk, amivel igen)
Megosztás
– Vedd fel a cipőd! (Csend.) – Kicsim, vedd már fel a cipőd, elkésünk. (A gyerek a játékautót tologatja.) – VEDD FEL A CIPŐD, MOST AZONNAL!
Ismerős? A végén már kiabálsz. A gyerek sír. Te bűntudatot érzel, és gyomorideggel indulsz a munkába.
Üdv a klubban. Ezt hívjuk Papagáj-effektusnak.
De van egy jó hírem: Nem a gyerekkel van a baj. És nem is veled. Hanem a módszerrel.
Miért süket a gyerek a szavakra?
Képzeld el, hogy a munkahelyeden a főnököd 5 percenként odajönne, és a füledbe mondaná, mit csinálj. „Írd meg az e-mailt. Igyál egy korty vizet. Nyisd ki az Excelt.” Megőrülnél, igaz?
A gyerekek agya védekezik a folyamatos verbális (szóbeli) zaj ellen. Egy idő után a hangod – bármilyen szépen is kéred – csak háttérzaj lesz. Mint a zúgó hűtőszekrény.
A gyerekek nem verbális lények. Ők vizuális (látó) és taktilis (tapintó) típusok.
Amit mondasz, elszáll. Amit látnak és megfognak, az megmarad.
A megoldás: Ne mondd. Mutasd.
A gyerekeknek szükségük van mankókra.
Egy reggeli rutin tábla nem dekoráció. Ez egy külső memória a gyereknek.
Amikor te azt mondod: "Mosd meg a fogad", az egy parancs. Amikor a tábla mutatja a fogkefe ikonját, az egy feladat.
És itt jön a lényeg: A gyerekek imádják a kontrollt. Ha te parancsolgatsz, ellenállnak. Ha ők "kezelhetik a rendszert", büszkék lesznek.
A "Kattanás" pszichológiája
Miért működnek jobban a fizikai csúszkák, mint egy papírfecni vagy egy telefonos app?
Mert van következménye a mozdulatnak. Amikor a gyerek elvégzi a feladatot (pl. felöltözik), odamegy a táblához, és átcsúsztatja a gombot, felteszi a csillagot, kattan, serceg.
Ez a fizikai mozdulat dopamint (örömhormont) szabadít fel az agyában. "Megcsináltam! Kész!"
Ez a sikerélmény. Ez az, ami miatt holnap reggel magától akarja majd csinálni. Nem miattad. Maga miatt.
Váltsd le a kiabálást rendszerre
A reggeli nem kell, hogy csatamező legyen. A célunk az, hogy eszközöket adjunk a kezedbe, amikkel visszakapod a nyugalmadat.
A rutin tábláink nem varázspálcák. De olyan eszközök, amik a "Kell!"-ből "Képes vagyok rá!"-t csinálnak.
Próbáld ki. Hagyd abba a beszédet 3 napra. Bízd a feladatot a táblára.
És élvezd a csendet.
💡 Érdekel a téma? Ha tetszett a gondolat, hogy a gyerekek a kezükön keresztül tanulnak és értenek meg dolgokat, akkor van még egy jelenség, amit látnod kell. Tapasztaltad már, hogy a kicsi a papírkönyvet is úgy próbálja "lapozni", mintha tablet lenne?
Ez nem véletlen. [Olvasd el itt, miért simogatja a gyerek a könyvet, és hogyan fejlesztheted a kezét játék közben is!]